Egy kapcsolat nem javul meg magától - magadon is változtatni kell!

"De amúgy jól vagyunk. Dolgozunk a kapcsolatunkon." Majd kortyol egyet, de a kávéja túl keserű. Erről is a férje ugrik be, azokkal a gyökérkezelt fogaival. Sóhajt egyet, és meghitten szapulni kezdik a barátnőjével Bélát. De vajon mi áll valójában a dolog hátterében?

Megkérdezhetné tőle, hogy miért, de felesleges. Hiszen ő most dolgozik a kapcsolaton, tehát beült a férjével erre a filmre. Akkor is végignézi, ha beledöglik, hiszen ő szereti Bélát - de azért ennél többet ne várjon tőle! És mindeközben csak az órát nézi, hogy véget érjen a randi, és folytathassa az önsajnálatot.

Biztosan neked is ismerős az a mondat, hogy "dolgozunk a kapcsolatunkon". Vagy hallottad, vagy talán te magad is alkalmaztad már. Én vállalom, volt, hogy "Beaként" szajkóztam ugyanezt, de belül éreztem, hogy már nem kéne tartós tejre közösen beruházni az akkori párommal... Persze egy hullámvölgy még nem feltétlen jelenti egy viszony végét.

Rossz időszakok minden párkapcsolatban vannak, voltak és lesznek is - ez az élet rendje. De ahogy a legjobb humoristának is olykor rossz napja van, úgy velünk is előfordulhat, hogy időnként borúsan látjuk a világot. Ilyenkor jólesik egy kis hiszti és ajtócsapkodás - nekem az válik be, ha falhoz vágom a díszpárnákat. Mindegy, mivel vezeted le a negatív energiákat, a lényeg az, hogy mindketten felvállaljátok magatokat a másik előtt. Enélkül nincs valódi párbeszéd.

Ha Bea tényleg melózna a házasságán, akkor renyhe kesergés helyett először önmagán dolgozna: a saját érzéseit boncolgatná, és kínos kérdésekkel bombázná önmagát - Béla szapulása helyett.

• "Miért vagyok feszült minden este?"
• "Miért szorongok, ha Béla késik?"
• "Vajon Béla helyében én sietnék haza önmagamhoz?"

És oké, Béla zoknija tényleg bárhol felbukkanhat, de Bea útját meg koszos bögrék jelzik szerte a lakásban. A hülyeségeken való kesergés helyett Bea felismerhetné: de jó, hogy egyáltalán van valaki, aki bármit is szétdobál. Hiszen a szomszéd Anita - akire évek óta nem törte rá az ajtót férfiember - boldogan lenne a helyében, és talicskázná haláláig a zoknikat.

Vagyis a "dolgozunk a kapcsolatunkon" azért hamis, mert ha két ember rendesen melózik saját magán, a kapcsolat is működni fog - persze, csak ha tényleg őszintén szeretik egymást. De hát ki mondta, hogy könnyű lesz igazán szeretni? Térjünk most vissza egy olyan Beához, aki már olvasta ezt a cikket, és feltette ezt a három kérdést saját magáról!

"Hogy vagyunk Bélával? Rájöttem, hogy azért utálom, ha túlórázik, mert irigykedem rá: ő imádja a munkáját, én meg csak bámulom a táblázatokat. Várom a nap végét, aztán meg rág az ideg, és hát szegény Béla volt mindig az áldozat. Nem csoda, hogy bevállalt néhány túlórát... De kitaláltuk a megoldást: én részmunkaidőre váltok, és újra tanulni fogok. Béla nagyon sokat segít, nélküle nem tudnék készülni a felvételire. Ja, és Zoknifülnek neveztem el, tudod, a szétdobált zoknik miatt..." - meséli a barátnőjének. És végre rábeszélte a koronára is: most szebb a mosolya, mint valaha!

Nyitókép: Shutterstock