Soha többé nem akarok buta nővel járni!

Ilyenkor a legtöbb ember angolosan távozik. Nem úgy, mint én, aki akkor, pár évvel ezelőtt még naivan azt hittem, hogy buli felnevelni egy huszonéves kisbabát. Mert ugye, ha valaki üres, akkor azt legalább te építed fel. Ha nincs véleménye, hát majd adsz neki. Ha buta, majd tanítgatod. Ha visszahúzódó, mindenfajta erőfeszítés nélkül dominálhatsz.

Azt feltételezem, hogy nagy öröm lehet a saját gyermeked felnevelni. De apukát játszani egy felnőtt esetében korántsem annyira szuper, mint amennyire gondolnánk. Persze az első pár napban tök boldog vagy, élvezed a királyok életét. Nincs veszekedés, hogy hova menjünk moziba, mit csináljunk a hétvégén. Nincs ellentmondás. Minden, amit teszel és mondasz, király. Hiszen találtál egy felnőttet, akinek te vagy a megtestesült tudás fája. Aki issza minden szavad. Aztán kibújik a szög a zsákból.

Mikor egy huszonéves lány kérdi értetlenül, hogy egy két órás film végére hogyan nő meg a színész szakálla úgy, hogy az elején még borostája sem volt? Na, ez az a pont, ahol már fogod a fejed... De még mielőtt te is angolosan távozhatnál, kapsz még pár emléket, hogy egy életre megtanuld a leckét. Például, hogy egy társaságba ciki besétálni egy guminővel kézen fogva.

És nem az a kellemetlen, amikor a veled lévő csaj az atomfizikához nem tud hozzászólni. Hanem amikor bármit szeretnél vele megbeszélni vagy megosztani, pont úgy reagál, mintha a szoba sarkában lévő állólámpával társalognál. Elvégre a kapcsolatnak az lenne a lényege, hogy van egy társunk - és nem csak egy esztétikailag értékelhető szexuális segédeszközünk.

De tehet ő róla? Lehet. De valójában inkább te vagy a hibás. Vagyis, itt konkrétan én voltam a balek. Mert bizony azt hittem, majd megváltom a világot. A valóság azonban az, hogy egy felnőtt embert nem biztos, hogy egy kapcsolaton belül fel lehet zárkóztatni. Vagy nem biztos, hogy jót tesz neki, ha erről szól. Egy kapcsolat csak akkor működik, ha a két fél egyensúlyban van, és mindketten önálló emberként léteznek. Más esetben pedig, ahogy mondani szokták, ami könnyen jött, könnyen megy. Vagy éppen nem ér szart se.

Nyitókép: iStockphoto