Te is halogató típus vagy?

Mindenki szokott halogatni

Te melyik vagy? Az, aki azonnal nekilendül, amint egy feladatot megkap, egy célt kitűz maga elé vagy előbb gondosan körbejárod, megtervezed, s különbben is, annyi más dolgod van ma még...

Persze akadnak olyan élethelyzetek, amelyekben szinte mindenki halogatóként viselkedik. Majd holnap elmegyek a fogorvoshoz. Majd holnap kiporszívózom a lakást. Majd holnap feladom a postát. Majd holnap...

és nem csak a számunkra kényelmetlen vagy „nemszeretem" feladatokat tologatjuk magunk előtt, hanem szinte mindent, a fontos dolgok helyett pedig teljesen lényegtelenekkel ütjük el az időt.

Manapság egyébként – szerintem - ez nagyon sok embernél előfordul, például, amikor a telefonunkat nyomogatjuk, ahelyett, hogy a megfőznénk a vacsorát, betennénk egy mosás vagy elintéznénk a hivatalos ügyeinket. Mennyivel könnyebb végiggörgetni a közösségi oldalakat és meglesni, ki mit posztolt, mint nekiugrani egy excel táblának. Aztán meg beszippant minket, s csak akkor eszmélünk fel, amikor már harminc perce pislogás nélkül olvassuk a horoszkópunkat.

De miért is halogatunk?

Egyrészt tologathatjuk a feladatokat azért, mert egyszerűen nem érdekel minket az egész, nem tartjuk fontosnak. Kit izgat még egy porcica a padlón, hiszen holnap úgy is lesz még belőle kettő, akár felporszívózok ma, akár nem.

Másrészt akadnak olyan dolgok, amelyeket egyszerűen utálunk. Elmenni az orvoshoz, kitakarítani a sütőt, rendbe tenni a számlákat. Bár tudjuk, hogy ezek fontos feladatok, még sincs hozzá kedvünk, s ezért holnapra halasztjuk őket.

Az is előfordulhat, hogy annyira tökéletesen akarjuk elvégezni a dolgunkat, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk befejezni. Vajon elég szépen kitakarítottam? Elég jó lett a táblázat? Tetszeni fog másoknak is, amit csináltam vagy csiszoljak még rajta? Ez a nagyfokú bizonytalanság pedig arra ösztönöz minket, hogy elódázzuk a feladat befejezését.

Végül, ám nem utolsó sorban pedig ott van az a szituáció, amikor annyi feladat zúdul ránk, hogy egyszerűen azt sem tudjuk, hol áll a fejünk és melyik dolgot intézzük el elsőként. Ez sokszor olyan nyomasztóan hat, hogy jobb megoldásnak tűnik meginni egy kávét, mint belecsapni a lecsóba.

Bevált módszer a halogatás leküzdésére

Bevallom, velem leginkább ez utóbbi szokott előfordulni és magamon is sokszor vettem észre, hogy bár ki sem látok a teendőkből, én mégis inkább teljesen felesleges dolgokkal szöszölök. Miért? Egyrészt, mert ha arra gondoltam, mi mindent kell aznap megcsinálnom, már abba belefáradtam, másrészt pedig volt, hogy

Aztán megelégeltem, mert nincs annál frusztrálóbb, mint mikor tudod, hogy ezt is, meg azt is el kell intézned, de csak görgeted magad előtt az egészet, holnapra halasztod, de másnap hozzácsapódnak az aznapi feladatok is, így a végén már egy egész hegyet tolsz magad előtt.

Ilyenkor jön jól egy határidőnapló, amelybe feljegyzed a napi teendőket: befizetni a számlákat, felhívni a fogorvost, kitakarítani a fürdőt és így tovább.

Így pontosan látni fogod, mikkel kell foglalkoznod, tudsz priorizálni, ráadásul semmit nem felejtesz el. Arról nem is beszélve, micsoda öröm, amikor a listán szereplő feladatokat egy tollvonással kihúzod vagy odabiggyesztesz melléjük egy pipát. Kész katarzis, higgy nekem!

A halogatásról elmondhatjuk, hogy teljesen normális emberi viselkedés, amely még azoknál is felüti néha a fejét, akik kifejezetten célorientáltak. Ugyanakkor a halogatásnak van egy olyan szintje, amely már túllépi az egészséges határt, s amely miatt frusztráltakká, stresszesekké válhatunk, sőt egyeseknél akár önutálatot is kiválthat a folyamatos feladattologatás. Nem érdemes tehát legyinteni és azt mondani, majd holnap megcsinálom, mert a feladatok nem oldják meg magukat, előbb vagy utóbb sort kell rájuk kerítenünk, így inkább készítsünk listát, mérjük fel a kapacitásunkat, vegyünk egy mély levegőt és jöjjön, aminek jönnie kell.

Nyitókép: Shutterstock