öregedés kor Fehérvári Varga Judit idő születésnap
Közeleg a 40. szülinapom, ami a nőknél egy meghatározó kor, elvégre akkor már menthetetlenül a középkorúak közé tartozunk. Persze egy húszéves szemében már rég az vagyok...

Divat mostanában mondogatni, hogy a 40 az új 30, de lássuk be: a 40 az 40. Pont. Az lehet, hogy egy mostani negyvenes nő sokkal fiatalosabb, mint egy 30 évvel ezelőtti hasonló korú, de az időt, a testünk öregedését mégsem tudjuk visszafordítani.

Nem félek ettől a kortól - pedig emlékszem, a 30. szülinapom előtt nagyon rosszul éreztem magam a bőrömben, szinte rettegtem tőle. Úgy éreztem, még semmit nem tudok felmutatni: sehol egy férj, gyerek, karrier. Nos, az elmúlt közel 10 év alatt két területen sikerült előrelépnem - igaz, aztán vissza is... Majd újra előre...

De mégsem bánok semmit, mert az évek alatt egyre jobban megismertem magam, közelebb kerültem ahhoz, ki vagyok én, mit akarok, hová tartok. Voltak megtorpanások, kudarcok, csalódások, de sikerekhez, előrelépésekhez és boldogsághoz vezettek.

Hiszen az élet éppen ilyen: sosem lineáris, hanem hullámzó, és sokszor pontosan a nagy mélypontok vezetnek majd el a felhőtlenül boldog pillanatokhoz.

Azért szeretek ennyi idős lenni, mert tudom, mi van a hátam mögött, miket éltem át, és ezek már erőt adnak. Tudom, hogy sok nehézségen túljutottam, kijöttem belőlük, több lettem általuk. Ez segít abban, hogy önbizalmam legyen, és biztos legyek benne, bármi is történik, meg fogom oldani - ahogy eddig is.

Forrás: Shutterstock

Hosszú idő volt, amíg elfogadtam és megszerettem magam úgy, ahogy vagyok. Emlékszem, régen sokszor láttam magam csúnyának, kövérnek. Persze most, ha meglátom az akkori fotóimat, az jár a fejemben, vajon mi a fene bajom volt magammal... Nyilván most is távol állok a tökéletestől, de már nem azt keresem, hanem az önazonosságot.

Megtanultam szeretni azt, aki vagyok. Már nem a hiányokra helyezem a fókuszt, hanem a meglévő dolgokra, és minden egyes szülinapomon az jut eszembe: 10 év múlva talán erre az időszakra fogok visszavágyni.

Így hát megtanultam a jelenben örülni a jelennek. Annak, hogy 39 éves vagyok. Nem több, nem kevesebb. Nem szeretnék 29 lenni - már megvolt, jó volt, de hiszem, hogy most több vagyok az akkori énemnél. Pontosan 10 évnyi tapasztalattal több. Nem cserélném el a mostani életemet az akkorira, mert minden, ami azóta történt velem, erősebbé tett.

A sebekkel, kudarcokkal, csalódásokkal, tökéletlenségekkel és hibákkal együtt. Mert ez vagyok, ez lettem én az én saját utamon - egyedi és megismételhetetlen, ahogy mindenki más is. És ez szerintem csodálatos dolog...

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?
Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.