Szeretlek, de nincs hatalmad felettem!

Örökre eszembe véstem, hogy a szerelmed vagyok, nem a rajongód. A társad, nem a prédád. A támaszod, nem a tulajdonod. A partnered, nem az alárendelted. Sose felejtsd, hogy szeretlek, de...
...nem akarom érezni, hogy próbálsz legyőzni. Mert én sem próbállak.

Szeretlek, de ettől még nincs hatalmad felettem. Ne hidd, hogy az engedékenységem tehetetlenség, hogy a szelídségem gyengeség! Végtelen és mindent elsöprő akarattal harcolok, ha megkívánja az élet. Ám miért fitogtatnám ezt otthon, miért mutogatnám annak, akit szeretek? Csak a gyengék kiabálnak ok nélkül. A macska is puhán és dorombolva simul, amíg nem bántják. De próbálj csak meg kikezdeni vele...

Szeretlek, de nem felejtheted el a szövetségünket. Nem tehetsz úgy, mintha nem tartoznánk egymásnak - én sem teszem. Nem hanyagolhatod a tiszteletet, mert én is tisztellek. Nem veheted semmibe a kívánságaimat, mert én is szem előtt tartom a tieidet. Nem játszhatsz saját szabályok szerint.

Szeretlek, de ez nem jelenti, hogy már nem kell figyelned rám. Mert nincs kőbe vésett biztosíték, hogy a kezdeti kedvességed, szerelmes gesztusaid évtizedekre előre bebetonozták a helyed. Melletted vagyok - de csak ha érzem, hogy ma is teljes szívvel akarod ezt. Látnom kell, hogy nem felejtetted el, miért akartál annyira annak idején. Tudom, az élet kihívásai időnként mindkettőnk szárnyát rongyosra tépik. Néha hullafáradtan dőlünk be egymás mellé az ágyba, de akkor is kell egy pillantás, ami azt súgja: a csoda nem múlt el. Egymást választottuk, emlékszel? Ne feledjük, hogy azt az életet éljük, amit szeretnénk!

Szeretlek, de elfogadtam, hogy nem tudni, mit hoz az élet. Egy pillanat alatt eltűnhetünk a végtelenben - te vagy én. Akarom, hogy fontos legyen az egymással töltött idő. Akarom, hogy érezd, mennyire törékeny minden egyes óra, minden egyes perc. Hogy ha az élet elszakít egymástól, ne az elmulasztott pillanatokat sirassuk. Kell, hogy szép és mozgalmas közös emlékeink legyenek. Ne mulaszd el a pillanatokat, amíg itt vagyok, mert talán nem lesz mindig így...

Szeretlek, ezért természetes, hogy amiket kérek, azokat én is megadom neked. Ha mindketten így teszünk, talán esély van arra, hogy ez a szerelem sokáig - netán örökké - tartson.

Nyitókép: Shutterstock