Felőrli a szerelmünket, ha nem hallod meg a hangom!

Apróságokról volt szó, legalábbis eleinte. Éppen azért jeleztem, ha valami nem volt jó számomra, vagy rossz érzéssel töltött el, hogy ne mi legyünk a következő páros, akiknek a kapcsolatát ezek őrlik fel. Mert szinte soha nem a hatalmas különbözőségek azok, amelyek kiábrándítóan hatnak egy nőre vagy férfira.

Egyszer még elnézhető, ha olyat tesz a párunk, amiről pontosan tudja, hogy nem szeretjük. De akkor miért teszi meg mégis? Ez az a pont, amikor igaz, hogy túllendülünk a dolgon, de el is gondolkodunk. Hosszasan, akár órákon keresztül, mert a tette ezer kérdést generál. Hogy volt rá képes? Nem figyelt, mikor beszéltünk róla? Nem érdekli? Túllépünk rajta, mert eszünkbe jut, hogy van, amikor mi vagyunk feszültek, és lehet, hogy nálunk is becsúszik valami, aminek nem kellene.

De egy kapcsolatban a mérlegnek fontos szerepe van - hogy ne billenjen ki az egyensúlyból, ne legyen az egyik oldal túlterhelt, míg a másik magasan "lebeg". De amikor az egy alkalomból kettő, aztán tíz lesz, a szavam súlytalan, a füle süket, ismét órákat töltök a gondolkodással, és hirtelen megjelenik a fejemben egy lista. Azokról az esetekről, mikor nem figyelt rám, a kéréseimre, érzéseimre. Aztán elfelejtett dátumok, amelyek egyre sűrűbbek, egyre többször fordul elő, hiába jelzek.

Ha az első szót, amelyben jelzem, hogy valami nem jó, nem követi ígéret, majd cselekedet, akkor a többit sem fogja. Akkor a figyelmetlensége, érzéketlensége egy folyamat eleje, mely megállíthatatlan. A kezdeti szakasz után csak egyszer lehet észhez téríteni a végleges törés előtt. Akkor még jöhet egy "Úristen, mit tettem!" ráeszmélés, de ha ez is elmarad, akkor az apró dolgok egyre eredményesebben őrlik fel a kapcsolatot, házasságot. A repedésből árok, abból pedig szakadék válik. Áthidalhatatlan, átugorhatatlan.

A hang azért van, hogy hallassák és meghallgassák, ahogyan a szív azért, hogy boldog legyen. Nem választhatóak el egymástól, hiszen az ajkaink nem csupán arcunk szép kiegészítői, hanem érzéseink közvetítői is. Aki nem hallja meg a hangunkat, az érzéseinket sem fogja átélni.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!
Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock