A hazug férfinél egy csúszómászó is gerincesebb!

Simán toltad a szemembe a kamu dumákat, a kifogásokat - annyira, hogy a végére már én is hazuggá váltam. Szükségem volt rád, legalábbis ezt éreztem, mert ezt akartad, hogy érezzem. Egy fájdalmas kapcsolat után sosem látott szabadságot adtál nekem, de mindezt milyen áron?!

Egy kapcsolatnak mindig van jó és kevésbé jó, vagy esetleg rossz része. Az a típusú ember vagyok, aki igyekszik az exeinek megbocsátani - hiszen minek haragudni? Általában két emberen múlnak a dolgok, és ha olyan rossz, miért nem szállsz ki hamarabb...? Miért hagyod, hogy hazudjon, vagy miért nézed el a hülyeségeit? Hiszen ha nem jó, lépni kell! Ezt hangoztatom én is minden barátnőmnek. Viszont mikor benne ül az ember lánya a meleg kakiban, akkor nem olyan könnyű átlátni a helyzetet.

Így volt ez Ákossal is. Nem egy Adonisz, de kiváló dumával állt elém. Mindig tudta, hogy mit kell mondania ahhoz, hogy elérje nálam a célját. Ő már a kapcsolatunk elején szólt - halkan ugyan, de szólt -, hogy nem a monogámia híve. De huszonéves csitriként én is azt gondoltam, mint a legtöbb nőtársam, hogy majd mellettem az lesz, miattam majd nem néz más nőre. Jól tudta, hogy erre vágyom, így hát eljátszotta. Olyan művészi gyönyörűséggel alakította a megtérített hűséges kedves szerepét, hogy esküszöm, a Nemzeti Színház színpadán lenne a helye!

Közben persze ott voltak a jelek - szőke hajszál a kádban és társai -, de mivel egyértelmű bizonyítékot nem találtam (mondjuk, nem is kerestem), így mindig ki tudta magát dumálni. Gyorsan ráérzett, hogyan tud manipulálni, ezért eljutottunk egy olyan szintre, amikor már tudatosan nyomtam el magamban a gyanút. Elkezdtem magamnak hazudni, neki már nem is kellett megerőltetnie magát újabb és újabb sztorikkal. Megtettem én helyette, hogy védjem magam. Hiszen Ákos miattam megváltozott!

Éveken keresztül így ment: ő elképesztő természetességgel kamuzott, én pedig nyeltem, mint az a bizonyos kacsa a nokedlit. Végül olyan módon bukott le, amit már az én gyomrom sem tudott befogadni. Nem, nem nyitottam rá, de ez csak hajszálon múlott!

Egy februári estén a telefonját nyomogatva ült a konyhában az ablak előtt, a bankszámláját nézegette. Ahogy beléptem az ajtón - a mai napig nem értem, hogyan -, rögtön kiszúrtam, hogy néhány órával ezelőtt fizette be az egyik közismert párkereső portál előfizetési díját. Leírhatatlan volt az érzés. Remegtem, és megfagyott bennem a vér, hiszen ez már egy kézzel fogható bizonyíték, ezt hogyan mossuk tisztára? Ott van fehéren-feketén, hogy a kapcsolatunk ellenére ő "párt" keres. Annyit tudtam kinyögni, hogy "Miért?"

Sokat gondolkodtam, mire rájöttem, hogy nem érdemes hosszú távon a folyamatos hazugságok tengerében élni. Ráadásul maradandó kárt okoztál bennem, mert nemcsak a pasikban való hitemet rendítetted meg, de már a saját érzéseimben is félve hiszek. Kemény meló lesz elfogadni, hogy a történelem nem feltétlen ismétli önmagát.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock