Attól még, mert félreléptem, hidd el, hogy te vagy a mindenem!

Mindkettő benne volt, de hatalmas fájdalma ellenére sem tudott azzal az emberrel kiabálni, akivel közös családot, jövőt terveztek - és aki az elmúlt évtized minden reggelén mellette ébredt. Persze nem Roland vallott színt, sőt, utolsó percig tagadta, hogy akár csak egyszer is megcsalta volna Grétát. Szerinte ez még a megbocsájtható kategória, és egyébként is csak a testek találkoztak, a lelkek nem. Így pedig egyértelműen nem megcsalás, vagy olyan nagy dolog, amiért tízévnyi kapcsolatot a kukába kellene dobni.

Még ha érzelmileg nem is kötődött hozzájuk, a tényen nem változtat, hogy évekig hazudott annak a nőnek, aki szerette, aki a legnehezebb időkben is mellette állt. Sőt, most minden mocskos dolga ellenére próbál Gréta lelkére hatni és elhitetni vele, hogy a történtek mit sem számítanak. A lány nem értette, hogyan hazudhatott neki, hogy tehette kockára a szerelmüket, és hogy gondolhatja, hogy ez így oké.

- "Menj!" Csak ennyit tudott neki mondani. Semmi másra nem vágyott, csak arra, hogy a bánatát a négy fal között, egyedül élhesse meg. Senkire nem tartozik ugyanis, hogy mennyire szenved. A párja elment, de láthatóan csak időt akart adni a barátnőjének, nem pedig véglegesen szakítani vele. Ettől kezdve folyamatosan üzenetekkel, hívásokkal bombázta, amikre a lány nem reagált.

Példákat hozott fel az ismerősi körükből, nőket, férfiakat egyaránt, akik megcsalták a párjukat, most mégis úgy élnek együtt, mintha semmi sem történt volna. Láthatóan nem értette a lényeget: Grétának az fájt a legjobban, hogy mikor Roland először érzett hiányt a kapcsolatukban, elfogadta a kínálkozó lehetőséget ahelyett, hogy megbeszélte volna vele. És az, hogy utána nem állt meg egynél, hanem többször is megcsalta, már csak részletkérdés.

- "Nincs kedved wellnessezni pár napot?" - kérdezte sokadik üzenetében a férfi.

A sokadik üzenet után aztán ő is kapott egyet:

- "Semmi közöd hozzá, hogy ismerkedem-e, vagy sem! Hogy van-e már valakim, vagy még nincs!"

- "Csak annyit kérek, hogy ne sétáljatok kéz a kézben a városban. Nem akarlak egy másik férfival együtt látni. Tudod, hogy totál elborulna az agyam, és lehet, hogy nekimennék az ürgének!"

Egy dologban igaza volt: számára nem jelentett semmit az a sok nő, azt viszont pontosan tudta, hogy ha a lány valakivel nyilvánosan mutatkozik, az komoly, mély érzésekről tanúskodik. Ahogyan ez a gondolat megfogalmazódott benne, elsírta magát. Most érezte a húsz kaland súlyát és azt a veszteséget, amit lehet, hogy élete végéig sem fog kiheverni, mert olyat kockáztatott, amit soha többé nem kaphat vissza: Gréta szerelmét.

Nyitókép: Shutterstock