magazin kibeszélő első randi Greta May randi gyűlölet párkeresés ismerkedés
Belépett a hangulatosan kivilágított vendéglőbe, de sem az asztalon lévő virágok, sem a kellemes zene nem változtatott azon, hogy embert tudott volna ölni. Szörnyű napja volt - nem, inkább szörnyű hete.

Hétfőn elromlott az autója, szerdán felhívta az exe, hogy nem tud jönni a lányokért, reggel meg bekrepált a hülye mosógép. Beleszorultak a ruhák, ki sem tudta szedni őket, és a szerelő csak hétvégén ér rá. Legszívesebben magára zárná a fürdőszoba ajtót, és ordítana, ehelyett randizni jött. Körülnézett, és titokban azért szurkolt, hogy más legyen a fickó, mint a profilképén. Tuti hazug disznó, sokkal öregebb vagy csúnyább - na, de akkor el is küldi a fenébe, az biztos...

Szinte csalódott volt, amikor meglátta, hogy ugyanazok a barátságos vonások és nyílt barna tekintet fogadja, mint a fotón. Mosolyt erőltetett az arcára, és leült. Nem volt beszédes kedvében, a pasi meg többnyire csak hülyén nézett maga elé. Pár sablonos mondat után el is akadt a beszélgetés, pedig már rendeltek is.

- A piros Fiat 500-assal jöttél? - kérdezte a férfi néhány perc kínos csend után. - Rögtön gondoltam, hogy te vagy az. Illik hozzád.

- Tényleg? Hát mellétrafáltál, a főnököm feleségéé. Kölcsönadta, amíg megjavítják a sajátomat. Metálkék terepjáróm van, bocs, ha nem hozom vele a csajos feelinget, ami a nagykönyvben meg van írva. Tudod, azzal hozom-viszem a kölykeimet, szám szerint hármat, ahogy már írtam. Szóval, ha Hamupipőkét keresed, aki cuki piros autóval járkál a cuki magassarkújában, akkor...

- Hé! Semmi rosszat nem mondtam, mi ütött beléd?!

- Semmi. Beszélgetek. Nem nagyon kényeztetsz el értelmes témákkal, úgyhogy jobb híján arra reagálok, amit mondasz.

A mondat végén már érezte, hogy elvörösödik. Sosem szokott így viselkedni, legszívesebben sírt volna a dühtől és az elkeseredéstől, hogy ez így sikerült, de a pasi tényleg tenyérbemászóan bambának tűnt. Nem érzett most türelmet ehhez. Csak azért nem rohant el, mert rohadt éhes volt, a pincér meg pont letette elé a csirke tazsint.

Forrás: Shutterstock

- Kérsz bort? - kérdezte Balázs. Morcosan bólintott, aztán szótlanul nézte, ahogy a másik felemeli az üveget és tölteni próbál. Próbál. Közben ugyanis hülyén megrándul a karja, a bor pedig a pohár helyett épp az ő ölébe ömlik.

- A francba, ne haragudj!

- Hát ez... Ezt egyszerűen nem hiszem el. Annyi a ruhámnak. Tényleg rohadt szar napom van ma!

- Mindig így káromkodsz?

- Mindig, baszd meg!

Igen, ezt kaptad, te szerencsétlen, így jártál, ha királylányt vártál. Pedig 365 napból 360-ban tök normális vagyok, de ezt te már úgysem fogod megtudni, mert nyilván nem akarsz újra találkozni velem. Én meg akkor sem jönnék veled még egy randira, ha fizetnél érte, mert csak idiótán bámulsz, és néha még fintorogsz is, mint akinek elment az esze. Komolyan, mi van ezzel a fickóval, hogy egyre sápadtabb? Ennyire megviseli, ha egy nő csúnyán beszél? Na jó, isten veled, csirke tazsin...

- Szerintem ennyi volt. Nem hinném, hogy nagy hatást tettünk egymásra, úgyhogy én most elhúzok. Nyugi, kifizetem a részem.

- De miért? Még alig beszéltünk.

- Miről dumáljunk? Nekem szar napom volt, te meg láthatóan az első perctől feszengsz, nyilván nem jövök be élőben. Semmi baj, van ilyen. Jó éjt!

Felpattant a székről, és már kinn is volt az ajtón. Aztán a hűvös szél, ami megcsapta az arcát, magához térítette. Azon tűnödött, mi történt vele. Sosem szokott ilyen hisztis lenni, de most annyi minden összejött...

A kocsi előtt már dühöngés nélkül vette tudomásul, hogy bent hagyta a táskáját. Mikor belépett az ajtón, a férfi még mindig az asztalnál ült, háttal neki. Telefonált, ő pedig jól hallotta minden szavát. "Mikor cseteltünk, tök normálisnak tűnt, de ma valamitől totál ki volt bukva. Én meg a fájdalomtól alig fogtam fel, hol vagyok. Délután kivittem terepre a kancát, és ledobott. Alig bírom mozgatni a karom, azt hiszem, innen a kórházba megyek. Én is tudom, de nem akartam lemondani vele a randit, mert annyira helyes csaj..."

Ekkor már tudta, hogy hülye volt - de nemcsak ő, Balázs is. Mi a fenéért nem mondta, hogy fájdalmai vannak, és azért viselkedik olyan furán?! Két választása maradt: vagy visszahúz a táskájával a kocsihoz, vagy megkocogtatja a férfi vállát, és felajánlja, hogy elkíséri a kórházba. De csak állt tétován, míg Balázs meg nem fordult és össze nem néztek.

- Újrakezdjük? - szólalt meg végül a férfi. Ő meg bólintott, leült, és rendelt két vodkát.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.