szerelem párkapcsolat eldobható törlés Ferencz Gabriella szakítás múlt
Két-három kattintás, manapság ennyi kell ahhoz, hogy emlékeket, rosszul sikerült fotókat, üzeneteket töröljünk. Volt, nincs!

Régen kézbe vehető emlékeink voltak: levelek, képeslapok, papírképek. Utóbbiaknál csak az előhívás után derült ki, hogyan sikerültek, ki fordult el, kinek hiányzik a fotóról a lába, vagy áll furán a haja. Mégis megtartottuk őket, mert ritkán készítettünk fotókat, és az albumba beragasztva, majd később fellapozva elábrándoztunk, vagy éppen jót nevettünk a pillanaton, amelyet megörökített.

Megtanultunk azzal élni, amink van, és nem törekedtünk arra, hogy minden tökéletes legyen: smink, haj, ruha, környezet, mosoly, pasi, nő. Nem filtereztünk, és nem használtunk nyuszifüleket sem. A pillanatok egyszerűségében rejlettek az értékek. Büszkék voltunk arra, amit átéltünk, nem töröltük őket az első összezördülés után, ahogyan a volt szerelmünkhöz köthető tárgyakat is inkább egy dobozba tettük és megőriztük.

Manapság, amíg egy pár együtt van, nap mint nap töltenek fel új képeket arról, hogy elmentek nyaralni, bevásárolni, beültek a kocsiba, együtt vacsoráztak - sőt, azt is, hogy mit. Majd szakítanak, és képesek azt a temérdek mennyiségű képet órákon keresztül törölgetni.

Ha pedig két nap múlva kibékülnek, újra megjelennek a közös képek az oldalukon. Úgy tűnik, manapság nincs értéke semminek, csak a tökéletes élet látszatának. És nincsen olyan pillanat, ami csak arra a két emberre tartozik, akik átélték őket.

Forrás: Shutterstock

Régen is szakítottak párok, és saját maguk dolgozták fel a fájdalmat, nem szóltak tíz-húsz embernek, hanem elbújtak a szobájukban, és a párnájukba zokogtak. Így maradandóbb pillanatok születtek - még ha szomorúak is. De azokat sem szabad megtagadni, hiszen ugyanúgy az életünk részét képezik, mint az örömteliek.

Csak néhány kattintás törölni valakit az életünkből, és ugyanilyen könnyen lehet újat is bevenni. Senki ne várjon mély érzelmeket, ha ő maga sem biztosítja ugyanerről a másikat! És nem a rohanó világ az oka annak, hogy nincsenek valódi emlékeink, hanem azok, akik nem megélik őket, hanem kiposztolják.

Akkor tűnik el a varázs, amikor ahelyett, hogy megállnánk és őszintén örülnénk a pillanatnak, fogjuk a mobilunkat, rámegyünk a közösségi oldalunkra, és elkezdünk kattintgatni. Így lesz a húszperces csodából tíz másodperces közjáték...

Hiányoznak a rosszul sikerült fotók, ahogyan a nyári levelek is, amelyeket a barátnőimnek írtam a szünidő alatt. Ha ezeket nem is hozhatom vissza, az emlékeimnek megadhatom ugyanazt a tiszteletet, amit a tíz vagy húsz évvel ezelőttiek kaptak. Hogy megállok, megélem és a szívemben örökre megőrzöm őket!

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.