Egy nárcisztikus férfi, aki tudta magáról, hogy veszélyes a nőkre...

A férfi eközben érezte, hogy ki fog törni megint. Nagyon szerette a lányt, és féltette magától. Súlyos dühkitörései mély sebeket tudtak volna ejteni rajta. Tudta, hiszen már számtalanszor volt ilyen. Másokkal - de vele még nem. Most viszont végleg meg akarta ezt oldani. "Zsófi megérdemli! Ő más! Őt szeretem" - mondta magának.

A bátyja mindent megkapott, szeretetet, figyelmet, de legfőképpen azt, hogy a nemének megfelelően nevelték a kezdetektől fogva. Neki viszont a lányszerep jutott - az anyja ezt osztotta ki rá. Négy éves koráig ódzkodott a fiús játékoktól, kerülte a kisautót, sosem ült gokartba, nem fogócskázott a fikúkkal, inkább babázott. Nem értette, hogy miért bántják a többiek. Aztán középiskolában minden megváltozott. Ráébredt a saját nemére. Ráébredt mindenre - és ekkor a dühe kiszabadult.

A lelkét egy mély, fekete örvényhez hasonló neheztelés járta át, amely aztán egész eddigi életében üldözte. Akkor még nem tudta, hogy ez az anyja iránti elfojtott dühének, az apja (és a férfiak) iránti megvetésének, valamint saját önsajnálatának az egyvelege. Azzal, hogy másokon vezette le elfojtott indulatait, minden egyes alkalommal enyhített ugyan a szorongásain, de igazából sosem szűntek meg. A dühkitörései ezért újra és újra bekövetkeztek - bántalmazottból bántalmazó lett...

Ösztönösen értett ahhoz, hogyan szedje ki a nőkből legbelsőbb titkaikat, majd hogyan használja fel azokat ellenük - persze, nem tudatosan. Élvezte ezt... Egészen addig, amíg Zsófit meg nem ismerte. Ekkor a lelke mélyén azt érezte, hogy valami megváltozott: már nem akar másokat bántani. Elérkezett az önelfogadás állapotába, és képessé vált a megbocsátásra is.

Sokunkban vannak tudat alatt elfojtott érzelmek, neheztelések, amit egyfajta szorongásként érzékelünk. Ilyenkor célszerű feltenni magunknak a kérdést: mi okozza ezt? A választ képek, érzések formájában engedi fel a tudatalattink, csak észre kell venni. Az azonban mindenképp fontos, hogy elhatározzuk: a problémáinkat mások hibáztatása nélkül akarjuk megoldani. Ez szerencsére végül Róbertnek is sikerült. Szakemberhez fordult, aki segített neki felülkerekedni a gyerekkori traumákon.

Róbert történetét Hingyi Boglárka jegyezte le.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock