A párkapcsolatgyilkos hónap: januárban szakítanak a legtöbben!

Miért pont akkor? Tiszta lappal akartam kezdeni az új évet. Az exem más környezetben, más tradíciók között nevelkedett, és teljesen más elképzelései voltak a jövőt illetően. A konfliktusaink már novemberben elkezdődtek, az egész decembert végigveszekedtük, karácsonyra pedig eljutottunk a mélypontra. Mivel nem ez volt az első ilyen eset - 2015-ben egy másik románcom is év elején ért véget -, elgondolkodtam, miért lesz mumus a január sok pár életében.

Átgondolod az évet

Az új év kezdete a számvetés ideje. Sokan ilyenkor gondolják át az előző évet, hogy aztán újrafogalmazzák a céljaikat, és eldöntsék, min kell változtatni. A kapcsolatukat is ekkor vizsgálják meg alaposabban. Rájönnek, hogy elviselhetetlenül unalmassá vált a szex, vagy túlságosan háttérbe szorították a saját igényeiket a másik kedvéért. Végre szembe mernek nézni a valósággal, és belátják: jobb elengedni a másikat.

Sokat vagytok együtt az ünnepek alatt

A karácsony komoly stresszforrás lehet a kapcsolatod szempontjából, hiszen sokkal több időt töltesz a szeretteiddel, így könnyebben felszínre kerülhetnek az elfojtott sérelmek. Tovább ronthatja a helyzetet, hogy a közösségi oldalakról ömlenek a boldog posztok - még akkor is, ha esetleg hamisak. Így kialakul benned egy irreális elvárás az iránt, hogy minden tökéletes legyen, ettől pedig még nyomasztóbbnak érzed a problémáitokat.

Aki karácsonykor szakít, az szemét!

Olyan is előfordul, hogy egy ideje már ott lóg a levegőben a szakítás, csak nem akarod tönkretenni az ünnepi idillt. Eljátszod a tökéletes partnert, hiszen nem szeretnél csalódást okozni a rokonoknak és a barátoknak. (Esetleg a gyerekek előtt próbálod fenntartani az illúziót.) Az ünnepek gyorsan elmúlnak, a felszín alatt dúló feszültségek viszont egyfajta katalizátorként kezdenek működni. Ilyenkor még intenzívebben éled meg (és fejezed ki) a felgyülemlett érzéseidet, ez pedig sokszor a megromlott párkapcsolat lezárásához vezet.

Bármit eltűrsz, csak karácsonykor ne légy egyedül...

Mást sem hallasz egész decemberben, minthogy a karácsony a békesség és a szeretet ünnepe. A tévéből ömlenek a giccses, tökéletes boldogságot illusztráló filmek, a rádióban pedig kétpercenként felcsendül egy-egy szentimentális sláger. Ezekben a hetekben megsokszorozódik benned a vágy, hogy tartozz valakihez. Eluralkodik rajtad az egyedülléttől való félelem, és bármire hajlandó vagy a "szeretetért" cserébe: tűrni, nyelni, hallgatni, megalázkodni.

Ám amikor véget ér ez az időszak, új erőre kapsz, és friss szingliként vágsz bele az ismeretlenbe - kellő önbizalommal és hittel felvértezve...

Nyitókép: Shutterstock