házasság család Férj és féleség eljegyzés
A Férjem sajátságos módon kérte meg a kezem. A 27. születésnapomon végre a tavasz úgy döntött, hogy valóban megérkezik közénk. A ragyogó, márciusi napfény sétálni csábított minket: irány a zöld! Én persze a kötelező szülinapi melankóliával küszködtem, nincs mit tenni, ezen a napon muszáj duzzognom, habár valódi (vagy inkább könnyen megmagyarázható) okom nincs rá. Ültünk egy padon. Tőlünk nagyjából ötven méterre, csukott szemmel egymásba kapaszkodó párok – egy tantra klub lelkes tagjai – táncoltak, mire az én drága Férjem minden átmenet nélkül, lefeküdt elém - arccal a földnek fordulva -, és feltette a nagy kérdést.

A földön hasalva lánykérérés valóban nem túl szokványos módja az eljegyzésnek. Utólag azonban kiderült mi késztette őt erre: előző nap olvasott egy cikket a témában, és félreértette a „lábai elé borulni" kifejezést, ami ugye a szó legszorosabb értelmében azt jelentené, hogy hasra fekszik a célszemély előtt. Egy szó mint száz, meglepődve, de végül „igen"-t mondtam neki.

Ekkor már három éve éltünk együtt, joggal feltételeztem hát, hogy nem érhetnek meglepetések pusztán attól, hogy összeházasodunk. Hiszen eddig is csodálatos harmónia jellemezte a kapcsolatot, ugyan mi változna meg? Hiszen még a nevemet is megtartom. Túl a második év felén, úgy vélem teljesen igaza volt Eszternek - bölcs, nálam idősebb barátnőmnek - amikor azt mondta:

Távol álljon tőlem a tanácsok osztogatása, de összefoglalom nektek, hogy én mit tapasztaltam házasságom első évében!

1. Isten hozott a családban!

Mint minden közösségnek, a családnak is megvan a maga dinamikája. A házassággal egészen más státuszba kerül az ember, mind a saját, mind a másik fél családjában. Hiszen így ketten, egy új egységet alkotunk a nagycsaládon belül. Miközben őrizni tanuljuk a saját kis univerzumunk határait, sokszor kerülünk konfliktusba a tágabb közeggel. Ez az összecsiszolódás rengeteg türelmet követel meg mindenkitől!

Arról nem is beszélve, hogy amíg nem voltam a férjem családjának „teljes jogú" tagja, sokkal kisebb mértékben voltam érdekelt a döntéseikben, kevesebb felelősség nyomta a vállamat - és vica versa! Az esküvő után úgy éreztem, hogy nagyon sok minden szakad rám, ami nem is az én ügyem, illetve... De.

Ezek mostantól kezdve, az én ügyeim is. Bizony fel kellett nőnöm ehhez a feladathoz.

2. „Holtomiglan" avagy az újfajta relativitás az életedben

Amikor összeköltöztünk az nagy lépés volt. Előremutató, jövőt sejtető lépés. Az is igaz, hogy a házasság előtt is szóba került a gyerek, és egyéb jövőbeni elképzelések, de ott lebegtek valahol, a „majd egyszer" misztikus ködében. Ahogy kimondtam az „igen"-t, megértettem, hogy mostantól nincs mese: ez az én életem, ami egyszer véget ér.

Hirtelen sokkal konkrétabbá váltak a szükségleteim és elképzeléseim azzal kapcsolatosan, hogy hogyan is szeretném leélni azt, ami még előttem van. Ez bizony kemény felismerés volt.

Sokat segített, hogy tudtunk róla beszélgetni a Férjemmel, szigorúan humorral persze!

3. „Egy mindenkiért, mindenki egyért!"

Igen. Sokszor említem a felelősséget. Úgy vélem nem csak a házasságban, hanem minden más emberi kapcsolatunkban is felelősek vagyunk, elsősorban persze a saját érzéseinkért és szükségleteinkért, ugyanakkor a kapcsolatért is.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/lkoimages

Ha új dologba kezdesz, ha munkát szeretnél váltani, ha nyersz egy külföldi ösztöndíjat, ezek mind hatással lesznek a párod életére is. Ez persze nem a házasság függvénye, mégis sokat árnyalódik a kép, a nagy döntés után.

Egyéni döntéseid, egy új család életének mérföldköveit jelentik ezentúl.

Ez számomra ijesztő, de nagyszerű is egyben.

4. Hagyományok – úttörők

Azzal, hogy a családon belül egy új családdá lettünk, lehetőségünk nyílt megteremteni a saját mikroközösségünk új szabályait. Vannak szokások, melyeket megőrztünk és vannak, amiket újakra cseréltünk. Míg a korábbi nagyünnepeken ki-ki csatlakozott „eredeti" családjához, az esküvő után tudatosan elkezdtük kialakítani a magunk ünnepi hóbortjait.

Izgalmas volt felfedezni magam ebben az új szerepben, a kicsit fakó szokások pedig egészen felfrissültek és új értelmet nyertek számomra. Ez egy igazán felemelő tapasztalat!

5. A „két kör" elméletről

Tudvalevő, hogy ha rajzolsz egy kört, majd rárajzolsz egy másikat, akkor mindenképp csak egy kört látsz. Tehát az egyik eltűnik... Elég elcsépelt példa, de tény, hogy igaz. Az életünk során számos változáson megyünk keresztül, egy valami azonban nem változik, a személy, akivel mindez megtörténik, vagyis mi magunk.

A Férjemmel mindketten egyetértünk abban, hogy a magunkkal való kapcsolat ápolása alapvetően szükséges a köztünk lévő harmónia fenntartásához. Lehet ez időtöltés azzal a néhány igaz baráttal, eljárni egy tanfolyamra, hangszeren játszani vagy akár egyedül lenni.

Ezek mind iszonyúan kellenek a „Boldogan éltek, amíg meg nem haltakhoz".

Nekünk így sikerül. Nektek, hogy megy?

További cikkeink a házasságról pro és contra!Amiről egy esküvőnek szólnia kéne...http://www.she.hu/herself/20161025-heg-seb-mosoly-mutet-ujrakezdes-operacio.htmlHárom különbség a férjem és a pasim közötthttp://www.she.hu/herself/20161001-ferj-pasi-hazassag-valtozas-kamillatea-eskuvo.htmlAz élettársi kapcsolat az új házasság! Vagy mégsem?http://www.she.hu/nofilter/20161012-elettarsi-kapcsolat-joghatas-hazassag-regisztralt-szerelem-igazolvany-hatosagi-eljaras.htmlHoltomiglan-holtodiglan. Szentség vagy álszentség?http://www.she.hu/herself/20161001-hazassag-ferfivelemeny-szerelem-a-nagy-o.htmlOlvasói levél: Határozott időre kötött házasság – öt évente esküvő!http://www.she.hu/herself/20161021-hazassag-ot-ev-elevul-valas-fogadalom-orokke-megujit.html

Nyitókép: iStockphoto

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.